|
Gyógyult eseteink P. (21 éves) fiatal férfi beteg Dg.: Allergiás rhinitis, Mononukleosis infektiosa Elhanyagolt, antibiotikumra már alig reagáló, jobb oldali túlsúllyal, gennyes, óriásira hypertrophizált mandulák! A páciens nyelni, levegőt venni alig tudott, teljesen legyengült állapotban, támogatva hozták be a rendelésre.
W.L. (60 éves) nőbeteg
Dg.: Diabetes, Hypertonia, Micro és Macroangiopátia. Jobb láb sarkán érszűkületből eredő nyílt, tenyérnyi pörkkel, fedett, váladékos seb, görcsös fájdalmakkal. Amputációra javasolták! J. (45 éves) férfi beteg Dg. Jobb sarok baleset utáni állapota, nehezen gyógyuló nedvező seb. A sebészi korrekciót a nedvező seb begyógyulása utánra javasolták! Kezelés előtt:    Kezelés után:   
Mentusz Péter vagyok, 39 éves, pár napon belül három gyermek apja. A pollenallergiával 2002 nyarán kerültem "közelebbi kapcsolatba". addig annyi érintkezési pont volt, hogy sajnáltam a szomszédot, aki évtized óta küzd a szénanáthájával. Ez a szomszédom hívta fel a figyelmemet, hogy lehet, én is allergiás leszek, mert sokat viszketett a szemem. Abban az évben megcsináltattam az allergia-tesztet, és sajnos kiderült, hogy a fűfélékre valóban allergiás vagyok, leginkább pedig a parlagfűre, és a fekete ürömre.
Őszintén megmondom, nem nagyon bíztam a sikerben, egyrészt, mert nem ismertem ezt az orvoslást, másrészt működött bennem az a -szerintem természetes - hozzáállás, hogy "ha az orvosok nem tudnak segíteni, mit tud csinálni más?". Szóval inkább a lelkiismeretem megnyugtatása végett vittem anyut hetente kezelésre. A megdöbbentő az volt, amikor cca. 3 hónapos kezelés után kiderült, hogy "csoda történt", anyu lábába visszatért az élet, igaz, nem a teljesen elzáródott fő ereken, hanem a többi kisebben (nem értek hozzá). Ekkor kérdeztem meg Szepesi doktort, hogy az allergiámmal nem tudna-e valamit kezdeni. Hát, tudott. Hetente jártam én is IBR kezelésekre, hosszasan boncolgattuk az allergiám mibenlétét, és a kiváltó körülményeket, így megtalálta számomra a megfelelő tüneti, ill. egyéni homeopátiás szereket, ezzel párhuzamban pedig a Phönix méregtelenítő kúráját folytattam. Ebben az évben már nagyot léptem (léptünk) előre. Igaz, hogy az allergia intenzitása nem sokat csökkent, de már szűkült az időintervallum: augusztus elejétől szeptember második feléig tartott, tehát mintegy másfél hónapig, és úgy, hogy "rendes" gyógyszert egy szemet sem szedtem. Bocsánat, ha kicsit propagandaízűre sikerült a vége, én csak a saját tapasztalataimat akartam megosztani azzal akit érdekel. |
2003-ban már áprilisban el kezdtem szedni az orvos által felírt megfelelő szert, ennek ellenére június második felében lecsapott teljes erejével a pollen. Ahogy mondják: mindent vitt, mint a piros ász. Szemviszketés (úgy néztem ki, mint egy angóranyúl), orrcsavarás, tüsszögés, orrfolyás, felváltva orrdugulással, állandó torokfájás, és a végén a legrosszabb, éjszakánként a befulladás. Gyakorlatilag nem hozott eredményt egyik gyógyszer sem, csak ideig-óráig, pedig végigpróbáltatták velem a teljes arzenált. A másik dolog, ami nagyon megviselt, hogy október közepéig eltartott, tehát több, mint 3 hónapig. Nagyon el voltam keseredve A változás 2004-ben kezdődött. Ekkor már édesanyám, aki sok-sok éve nagyon küzdött érrendszeri-, és vesebetegségekkel, olyan állapotba került, hogy a győri kórházban közölték vele: amputálni kell az egyik lábát. Nem tudtunk ebbe belenyugodni, és addig kutattam az alternatív lehetőségek között, hogy egyik legjobb barátom ajánlotta: keressük meg egy nagyon kedves ismerősét, aki természetgyógyász-homeopata orvos.
Mivel homeopátiásan, és lélekben is felkészültem az allergiára, nem okozott olyan nagy viharokat, kb. 2-3 hét volt, ami húzós volt. Már akkor elképzelhetőnek tartottam, hogy ha nem történtek volna meg a tragikus események, sokkal enyhébben megúsztam volna a nyarat.© 2009. Homeopátia Sopron